Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Pocsaj - Ér-part - Laponya-halom - Cserekert - Létavértes - Borpajták - Álmosd		2018.11.20. 13:49
Szakasz hossza: 34,17 km   Időjárás: reggel hószállingózás, szitáló eső, majd borult, de száraz idő, 5°C   Szakasz jelzettsége: Létavértesig nagyon gyér jelzések(GPS erősen ajánlott!), onnan egész jól követhető nyomvonal   Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, nyílt és erdős szakaszok váltják egymást, összintemelkedés 503 m!   Egyéni tapasztalatok, benyomások: Pocsajról, a falu határában lévő VIZIG kerítésére(Berettyó partján) szerelt pecsételő dobozkától indul utunk. Innen azonnal elhagyjuk a települést keleti irányban az Ér-parti töltésen haladva, panorámával balról a falura, jobbról szántókra, erdőkre rálátva. Hamarosan egy terjedelmesebb erdő mellé csatlakozik az út, majd egy aszfaltutat keresztezve pár km után egy hídon kelünk át. Innen merőben megváltozik az addig "lapos" táj. Méretes kiemelkedésekre, dombos-erdős vidékre leszünk figyelmesek. Ez már egy Tájvédelmi Körzet része, nem sokkal később pedig kaptatóba kezdünk, gyakorlatilag egy domb hágóján átkelve, jobbról-balról meredek erdős oldalakkal. Szokatlan jelenség ez Alföldön. A kaptató tetején vesszük észre, hogy tulajdonképpen egy "fennsík" tetején vagyunk, ahonnan páratlan panoráma nyílik kelet felé az Erdélyi-Szigethegység legészakibb vonulataira, északi irányban pedig a kiterjedt hajdúsági erdők felé. Gyakran botlunk legelésző őzek népes csapatába is. A "fennsíkról" lassan ereszkedni kezdünk dombok közé, melyeknek "szorosában" húzódik meg Cserekert piciny, mára már pusztulófélben lévő települése. Emberrel már alig találkozni, omladozó épületek, egy letűnt korszak utolsó hírmondói. Az egyik, még épen maradt ház kerítésére szerelve találjuk a kéktúrabélyegző dobozkáját. Innen kb. 2 km-es aszfaltút vezet minket a Pocsajt Létavértessel összekötő nem túl forgalmas útra, melyen 6 km-teszünk meg, mire elérjük Létavértes határát. Kelet felé nézve egész úton végigkísér minket az Erdélyi-Szigethegység vonulatainak impozáns látványa. A rendezett, szépen parkosított városközpontba érve a Korona presszóban őrzik a kékpecsétet(isteni capuccinót készítenek). Érdemes felkeresni a szintén a főtéren álló buszváróban működő hamburgerest, kiváló ételekkel kedveskednek a megfáradt vándoroknak. Északi irányban hagyjuk el a tormatermesztés fővárosát, miután az ugyancsak a vidékre jellemző, domboldalakba telepített szőlőültetvényeken haladunk keresztül. A szokásostól eltérően nem pincesorok, hanem ahogy a környékbeliek hívják, borpajták mellett, melyeknek egyike-másika XIX. sz.-i épület, igčnyesen felújítva, rendbe hozva. Nagyon kellemes, különleges hangulatot árasztó környék. A szőlőföldeket magunk mögött hagyva erdős területre érünk, mely nem más, mint a kiterjedt Hajdúsági TK jellegzetes homokos-erdős-dombos területének déli kapuja. Vegyes erdőkön(vörösfenyő-akác), dombokkal tarkított tisztásokon haladunk keresztül, mire elérünk az országos kék és a kék négyzet jelölések kereszteződésében található, egy fa törzsére rögzített, szakaszunk lezárására szolgáló kéktúrabélyegzőt rejtő mtsz-dobozkához. Idáig 29,5 km-t tettünk meg. Innen alkalmas kiszállási pont Álmosd települése, mely innen bő 4 km van. A túrán készült fotók megtekinzhetők a "Fényképalbum Hajdú-Bihar megyében"

Hencida-Tucskó-erdő-Kis-Körös-Bojt-Papszász-dűlő-Nagykereki-Nagyváradi út-Kismarja-Berettyó-gát-Pocsaj		2018.11.04. 10:29
Szakasz hossza: 28,9 km Időjárás: vátozóan napos-felhős, 23°C, szép őszi idő Szakasz jelzettsége: gyér jelzések, nulla db tábla, jó távcső, GPS erősen ajánlott Szakasz jellege: végig nyílt terep, legelőkkel, szántókkal, kisebb erdőfoltokkal, egykori Bocskai birtok emlékei Egyéni tapasztalatok, benyomások: Hencidáról indul utunk, ahol a piactér közelében, egy kis élelmiszerüzletben találjuk a kéktúrabélyegzőt. Kb. 1 km-es kitérővel jutunk vissza a kékre, déli irányban, a település szép református temploma mellett elhaladva. Keleti irányban hagyjuk el a falut, egy hídon kelve át a Berettyó felett, majd nemsokkal ezután le is térünk a műútról déli irányban és földúton folytatjuk tovább utunkat. Egy hangulatos tölgyes erdőfoltot követően nyugati, majd ismét déli irányban haladunk. A térképünk egy nagyobb kiterjedésű horgásztóra és pihenőre hívja fel a figyelmünket, de a tó mára már teljesen feltöltődött, a pihenőhely pedig, fából lévén, teljesen elkorhadt. Nem messze innen hangos gépekre, teherautókra figyelünk fel, melynek oka az éppen épülő Debrecent Nagyváraddal összekötő autópálya kivitelezése. Át is kelünk rajta, így értelemszerűen a jövőben nyomvonalváltozás várható az AK ezen szakaszán. A Kis-Körös vonalát elérve keleti irányba fordulunk és Bojt községig végig annak kanyargós medrét követjük, hol beszántott földön, hol térdig érő fűben. Bojtra érve, a kék gyorsan el is hagyja azt keleti irányban, de aki a Haranghy György emléktúrát is teljesíteni óhajtja, annak pecsételnie kell az aprócska településen(bolt, kocsma, stb.). Megéri egyébként tenni egy kanyart a faluban, hiszen a központban áll egy 1680-ban épült templom is. Bojtot elhagyva ismét a Kis-körös vonalát követjük, jelzés persze nem sok akad, figyelni kell nagyon. Kb. 3 km után érjük el Nagykerekit, mely már az egykori Bocskai uradalom része volt. Meg is található itt a Bocskai várkastély, melyet Bocskai István óta jópárszor újjá is építettek klasszicista stílusban. Impozáns látvány, ma múzeum működik benne, mely hétvégén sajnos nincs nyitva. Itt őrzik a kéktúrabélyegzőt is, de így csak hétköznap elérhető. Szerencsére a Nagykereki Diszkontban van egy másik bélyegző is, ez hétvégén is hozzáférhető. Keleti irányban hagyjuk el a települést, mire szemünk előtt páratlan panoráma tárul fel: a román-magyar államhatár közelsége miatt jól látható innen Nagyvárad, illetve az azt környező dombok, hegyek, települések. Néhány km után ismét keresztezzük az épülő autópályát, majd fás pusztán folytatjuk tovább utunkat. Itt kb. 150 méterre meg is közelítjük a határt, majd egy éles kanyarral ÉNY-i irányba fordulunk Kismarja felé. A települést elérve két helyen is bélyegezhetünk. Az egyik egy kocsma(hétvégén is nyitva), a másik pedig a nagyon szép kismarjai templom, ahová fogalmam sincs, hogyan lehet bejutni. A települést északi irányban elhagyva még egy nagyon szép várdombra lehetünk figyelmesek, melyen a Bocskaiak földvára is állott. Állítólag itt töltötte gyermekéveit a későbbi fejedelem, Bocskai István is. Ma már csak egy székelykapu és egy hajdú vitéz szobra díszíti azt. Felkaptatunk a Berettyó töltésére és Pocsajig már azt követjük, legelésző birkanyájak, marhacsordák mellett elhaladva. Egy hídon átkelünk ismét a Berettyón, majd innen nem messze találjuk a szakaszunk lezárására szolgáló kéktúrabélyegző dobozkáját egy kerítésre szerelve. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum Hajdú-Bihar megyében".

Halápi csárda - Hármas-hegy - Hármashegyalja vá. - Rabauer-erdő - Létai-ér - Buzitapuszta - Fried-tag - Nyíracsád - Gánás-hegy -		2018.10.31. 19:19
Szakasz hossza: 28,3 km Időjárás: szikrázó napsütés, 22°C, meleg későősz   Szakasz jelzettsége: a Gúti-érig kiválóan követhető jelzések, azon túl katasztrofális, számtalan eltévedés lehetősége, GPS nélkül szinte lehetetlen   Szakasz jellege: nagyon szép, jellegzetes hajdúsági táj, homokos-dombos vegyes erdők(vörösfenyő, akácos), kilátópontokkal, jelentős szintkülönbségekkel, összintemelkedés: 534 m!!!   Egyéni tapasztalatok, benyomások: A Halápi-csárda romos épületétől indul utunk (pecsét az információs táblán) északi irányban, meredek emelkedővel kezdve az újabb "hullámvasutazást". Kb. 3 km és egy meredek emelkedő után pillantjuk meg a Hármashegyi kilátó fenséges, magas épületét. Érdemes felkapaszkodni a tetejébe, hiszen 360°-os körpanoráma nyílik innen a környező erdős vidékre. Tiszta időben látszódnak a romániai hegyek is keleti, illetve Debrecen városa nyugati irányban. Szinte odaragaszt minket a látvány az építmény felső kosarába, nehéz szívvel hagyjuk ott a Hármashegy csúcsát. Tovább folytatjuk a hullámvasutazást szebbnél szebb erdőszakaszokon keresztül, mígnem elérünk a Gúti-érig. Ennek túlsó oldalon aztán lényegesen "laposabbá" és egyhangúbbá válik az utunk. A jelzések is egyre gyérülnek, útbaigazító táblát pedig egyáltalán nem látni. Monoton km-ek következnek itt, különösebb látvány nélkül, egészen Nyíracsád településéig, ahol egyrészt pecsételnünk is kell a Művelődési Házban (egy irodában a pecsét), valamint feltétlen fel kell keressük egy Árpád korban épült gyönyörű templomot, áhítatosan szép belsővel, illetve a Szent Kereszt templom dombtetőn fekvő épületét és kertjét. Északi irányban hagyjuk el a települést egy ideig a műúton közlekedve, majd rátérve egy földútra. Bár erre halad tovább a kék, de mégis érdemes inkább az aszfalton maradni, mert ami ez után következik "kéktúra" címen, az nem méltó viselni ezt az országos színvonalú elnevezést. Szinte azonnal követhetetlen jelzéssel indul a szakasz, majd gyakorlatilag eltűnik az ösvény, miután az erdőgazdaság egész egyszerűen elkerítette azt a területet, ahol a nyomvonal halad. Lehet még követni egy ideig a kerítés mentét, de a végén gyakorlatilag igazi dzsungelharc közepén találjuk magunkat. Nagy nehezen visszatalálunk a kék kerítésen kívüli nyomvonalára, és már-már azt hisszük, hogy túl is vagyunk a nehezén, következik a fekete leves. Gazban, facsemeték között botorkálunk, itt-ott megpillantva nagy nehezen egy-egy véletlenül ottfelejtett jelet. Mire kiérünk a sűrűből pedig, tarvágást találunk az egykori erdő helyén. Természetesen eltüntetve így a jeleket is. Fahulladék, gépek, emberek, piszok. Lényegében ez jár annak, aki továbbra is a kék "nyomvonala" mellett dönt. Szóval teljességgel értelmetlen letérnünk a Nyíracsádot elhagyó aszfaltot. Így jutunk el végül a szakaszunk végét is jelentő Megyehatárig. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum Hajdú-Bihar megyében".

Ludas-csárda - Bánki-erdő - Vekeri-tavi kemping (Kati híd) - Mézes-hegyi-tó - Bánk - Fancsika - Bodzás-víztároló - Halápi csárda		2018.10.30. 20:05
Szakasz hossza:26,12 km Időjárás: túlnyomóan felhős, kisebb záporokkal, fülledt őszi idő, 20°C   Szakasz jelzettsége: általában jól követhető jelzések, több útkereszteződésben viszont elkelne a tábla, GPS ajánlott   Szakasz jellege: nagyon szép, szinte végig dombos-erdős szakasz, rengeteg homokkal, több madárparadicsommal   Egyéni tapasztalatok, benyomások: Az egykori Ludas-csárda romjaitól indul utunk, ahonnan néhány száz métert a forgalmas aszfaltúton megtéve, déli irányban lépünk be a jellemzően homokos, dombos hajdúsági erdőbe. Azonnal emelkedéssel kezdjük meg az egész utunk alatt kitartó "hullámvasutazást". Vegyes erdőben haladunk, ahol két fő faj a vörösfenyő és az akác. A homokban felfedezhető nyomok alapján gazdag állatvilágra következtethetünk, bár az erdőség nagy kiterjedése miatt, csak ritkán van alkalmunk megpillantani őket. Kb. 6-7 km után erünk el a forgalmas, Debrecent Hosszúpályival összekötő aszfaltúthoz, ahonnan mintegy 4-500 métert kitérést kell tegyünk a Vekeri-tavi kemping kapun belüli portájának faláig, ahol a kéktúrabélyegző dobozkája rögzítve van. Szezonon kívül érkezve sajnos előfordulhat, hogy zárva találjuk azt. Visszatérve a kékre, továbbhaladunk a Mézes-hegyi-tó irányába, ahol nagyon szépen kiépített pihenőhelyeken csodálhatjuk meg az erősen elnádasodott állóvíz rendkívül gazdag madárvilágát. A horgásztó egyébként Debrecen egyik legkedveltebb pecás helye. Innen kb. 3 km-t megtéve érkezünk meg Bánkra, ahol először egy lovasiskolát pillantunk meg, majd keresztezzük a rendkívül forgalmas Debrecent Létavértessel összekötő műutat, ahonnan érdemes letérni a kékről nyugati irányban, hogy megtekinthessük az aprócska, de nagyon szépen, családbarát módon kiépített Arborétumot, illetve tájházat. Egyébként itt találjuk a két darab kéktúrabélyegző egyikét is. Innen vissza is tudunk térni, északi irányban a kékre, mely Fancsika felé vezet tovább minket. Több egykori víztározó is található itt, melyek már inkább a madarak paradicsoma, miután erősen elnádasodva, feltöltődve, vissza vette a természet magának azt, amit emberi kezek munkája próbált elhódítani tőle. Számtalan kócsagra, gémre, récére lehetünk figyelmesek, elüldögélve partjaikon. Az első víztározótól a másodikig közlekedve egy kereszteződésnél hirtelen eltűnik a kék ösvénye, csak erősen elvadult, embermagasságú növényzetet találunk a helyén. Érdemes innen balra kitérve, kb. 50 méter távolságban rátérni egy műútra, mely a kék nyomvonalával párhuzamosan halad. Pár száz méter után ismét visszatérhetünk a jelzett útra. Ismét dombok, erdők, feltöltődött víztározók sora mellett haladunk el, amikor arra leszünk figyelmesek, hogy egyre komolyabb szintkülönbséggel hullámvasutazunk, míg végre keresztezve egy vasútvonalat kiérünk a Debrecent Vámospérccsel összekötő aszfaltútra, ahonnan pár száz méter múlva megtaláljuk a Halápi-csárda romjait, illetve egy információs táblára szerelve a szakaszunk lezárására szolgáló bélyegző dobozkáját. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum Hajdú-Bihar-megyében".

Szatymaz-5.sz főút-Sándorfalva-Vöröscsárdai erdő-Dóci elágazás-Hantházi erdő-Pusztaszeri erdő-Ópusztaszer-Mindszent		2018.10.19. 20:37
Szakasz hossza:35,36 km Időjárás: 21°C, napsütés, gomolyfelhő, futózápor   Szakasz jelzettsége: nagyon jól követhető jelzések   Szakasz jellege: nagyon szép, nyílt és erdős szakaszok váltják egymást, Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark, Tisza-átkelés   Egyéni tapasztalatok, benyomások: Szatymaz vasútállomásáról(pecsételőhely!!!) indul utunk, ahonnan keleti irányban hagyjuk el a települést egy nagyon forgalmas aszfaltúton, melyen egészen Sándorfalváig rajta is maradunk. Alkalmas időben érkezve(ősz, vagy koratavasz) érdemes tekintetünket a magasba szegezni, főleg a reggeli, illetve a koresti órákban, ugyanis a Szegedi Fehér-tó közelsége miatt látványos madárvonulásban is részünk lehet(darvak, vadludak, stb...) A monoton km-ek után érkezünk meg a hangulatos kis településre, mely ismét pecsételőhely. Sajnos szerencsétlen a helyszínválasztás a bélyegző elérhetőségét illetően, miután az 12:00-22:00-ig tart nyitva. Természetesen bárhol máshol is pecsételhetünk céges bélyegzővel, amin szerepel a település neve. Sándorfalván mindenképp érdemes megtekinteni a település központjában található parkot, közepén egy templommal, valamint nem messze innen a Palavicini-kastély szépen felújított épületét. Északi irányban hagyjuk el Sándorfalvát, miután egy nagyon hangulatos, dimbes-dombos erdőbe érünk. Túlsó végén található egy nagyon szépen kialakított, igényesen fölszerelt, zárt strand a Nádas-tó partján. Keleti irányban haladunk tovább, átkelve egy forgalmas főúton, ismét betérve egy nagyobb kiterjedésű erdőbe, ahol órákon keresztül vezet tovább utunk, időnként egy-egy őz neszezésére is felfigyelhetünk. Helyenként érdemes kitérőt tenni az erdő keleti széle felé, hiszen lenyűgöző panoráma nyílik hatalmas pusztaságok és a távolban feltűnő Tiszamenti ártéri erdők felé. Idilli itt a nyugalom. A Dóci elágazásnál kénytelenek vagyunk aszfaltúton folytatni utunkat, miközben gyakran autók, kamionok dübörögnek el mellettünk. Néhány km után aztán ismét betérünk az erdőbe, ahol turistaösvény helyett kezdetben inkább egy vadcsapáson halad tovább a kék, derékig érő aljnövényzetben. Egy aszfaltútra kiérve innen már nem messze találjuk az Ópusztaszeri Történelmi Emlékparkot, mely kihagyhatatlan látványosság. Legalább egy napot érdemes rászánni. A hely egyben pecsételőpont is, bár a bélyegző helyét ezúttal elég szerencsétlen helyre szerelték. A park egyik hátsó személyzeti bejárója melletti porta fülkéjében található. Nem könnyű a hozzáférés. Innen már hosszú egyenes vezet minket, hangulatos fasorok, ártéri erdő részletek mellett a Tisza töltéséig, ahonnan nemsokára el is érjük a mindszenti révet a komppal, melynek segítségével át is kelünk a széles folyón. A komp ládájában található a kéktúrabélyegző. A partot elhagyva még bő 2 km-t kell megtegyünk a szakasz lezárására szolgáló pecsét dobozkájáig, mely a város vasútállomásának várótermében található. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Csongrád-megye)-ben".

Bódvaszilas - Szabó-pallag erdészház - Szádvár		2018.10.09. 10:34
Szakasz hossza: 12 km   Időjárás: ragyogó napsütés, 20°C, szép őszi idő   Szakasz jelzettsége: nagyon jól követhető jelzések   Szakasz jellege: nagyon szép, hegyvidéki szakasz, sok látnivalóval, panorámákkal   Egyéni tapasztalatok, benyomások: Bódvaszilasról indul utunk, a vasútállomáson találjuk a kéktúra pecsétet. Nem messze innen, egy kisutcán keresztül el is hagyjuk a kis Bódva menti települést ÉNy-i irányban. Innen egyből meredek kapaszkodóval térünk be a nagyon szép, karr-jelenséggel tarkított erdőbe. Nemsokára elérjük a Meteor-barlang hangulatos víznyelőjét és lezárt bejáratát, miután nem látogatható. Tovább kapaszkodva felfelé félúton egy nagyon szép nyíladékhoz érünk, ahonnan pazar panoráma nyílik a Bódva-völgyére, illetve a Szalonnai-hegység távoli vonulataira. Tovább kapaszkodva a hegyoldalban elérjük a Szabó-Pallag erdészház nagyon hangulatos kicsiny tisztását esőbeállóval, padokkal, asztalokkal. Maga az erdészház elég romos állapotban van, és sajnos kuka sincs a környéken. A kéktúrabélyegző az esőbeálló egyik gerendájára van szerelve. Innen gyakorlatilag a hegygerincen haladunk tovább hosszú, viszonylag eseménytelen km-eken keresztül, majd a Bába-völgytől egyre változatosabbá válik a környék. Egy víznyelő-barlang és a Borz-forrás mellett elhaladva érdemes letérni a kékről, amennyiben szándékunkban áll meglátogatni az egykor hatalmas Szádvár romjait és a csúcsáról megcsodálható panorámát, érdemes!! A piros L betűt követjük tovább meredek kaptatón emelkedve, míg egyszer csak szemünk elé tűnik az alsóvár hatalmas fala. Innen egy 45°-os szögben emelkedő kaptatón keresztül tudunk felmászni vár és a várhegy tetejére a legrövidebb úton. A piros L egyébként egy hosszabb úton, szerpentinen vezet fel ugyanoda. A hegytetőre felérve érdemes annak nyugati pereméhez kikapaszkodni, ahonnan a legátfogóbb, lélegzetelállító  panoráma nyílik a Bódva völgyére és a szemközti Szalonnai-hegységre. Tiszta időben még a Bükk-hegység vonulatai is látszódnak. A várhegy alatti Szalamandra ház és Szögliget település alkalmas kiszállási pont szakaszunk befejezéséhez. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum BAZ-megyében".

Rakacaszend-Tornabarakony-Bódvarákó-Bódvaszilas		2018.10.08. 20:29
Szakasz hossza: 22 km Időjárás: ragyogó napsütés, 20°C, szép őszi idő   Szakasz jelzettsége: gyengén jelzett szakasz, GPS erősen ajánlott   Szakasz jellege: nagyon szép, erdős-hegyes szakasz, több látnivalóval   Egyéni tapasztalatok, benyomások: Rakacaszendről(pecsételőhely:vegyesbolt-kocsma kombó) indul utunk, a falu északi részén, szinte azonnal kaptatóval egy dombtető felé, melynek hangulata egy karsztfennsíkhoz hasonlatos. Lélegzetelállító panoráma nyílik innen a távoli Zemplén, a szlovákiai karszthegyek, a Szalonnai-hegység és a Cserehát dombjai felé. Hamarosan egy erdőbe érünk, melynek túlsó szélén megkezdjük az ereszkedést Tornabarakony festői szépségű, rendezett települése felé. Szinte kivétel nélkül többszáz éves, igényesen felújított házak sorakoznak utcáin, melyeknek java része vendégház. Az egyik ilyen ház kerítésére szerelve találjuk a pecsételő dobozkát. A falut északi irányban elhagyva megkezdjük a kapaszkodást a Szalonnai-hegység oldalában, mely kis  kiterjedése ellenére rengeteg csodát és szépséget rejt magában. A hegy legmagasabb pontjához közel található egy középkorban épített pálos kolostorrom, mely az előtte elterülő tisztással, erdőkkel idilli hangulatot áraszt. Pihenésre, sátorozásra kiváló hely. Innen rendkívül meredek ereszkedésbe kezdünk(kb. 300m), mely egész Bódvarákó határáig kitart. A faluban ismét egy ház kerítésére szerelve találjuk a kéktúra pecsételő dobozkát. Nehéz észrevenni, nincs előrejelezve! Innen kb. 1 km-re található az Esztramos-hegy(egykori kőfejtő) ékessége, a Rákóczi-barlang, mely Magyarország formakincsekben leggazdagabb barlangja. Sajnos 2018 július vége óta bezárták, bizonytalan ideig. Az egykori kisvasút nyomvonalát követi tovább a kék, de oly mértékben elgazosodott a vasúti töltés, hogy érdemesebb a vele párhuzamosan futó szekérutat használni, mely szinte egyenesen a Bódvaszilasi vasútállomáshoz vezet minket, ahol a kerítésre szerelve található a szakaszunk lezárására szolgáló kéktúra bélyegzőt rejtő dobozka. A készült fotók megtalálható a "Fényképalbum BAZ-megye"-ben.

Baktakék-Abaújszolnok-Nyésta-Felsővadász-Irota-Rakacaszend		2018.10.08. 20:24
Szakasz hossza: 28 km Időjárás: ragyogó napsütés, 18°C   Szakasz jelzettsége: nagyon gyengén jelzett szakasz, GPS erősen ajánlott   Szakasz jellege: kezdetben nyílt terep, másik felétől erdős-dombos szakaszok, kevés látnivalóval   Egyéni benyomások, tapasztalatok: Baktakékről indul utunk(pecsételőhely!!!), ahonnan azonnal erős kaptatásba kezdünk, megmászva a Cserehát számtalan dombjai közűl egy újabbat. Időközben ráterel a kék minket egy aszfaltútra, de érdemes a régi nyomvonalat tartani, ami egy földúton halad, miután ez egyenesen elvezet minket a Katalin-kilátóhoz. A panorámában kigyönyőrködve magunkat, pár száz méterrel később visszatérünk kékre, egy erdőn átkelve, miután megkezdjük az ereszkedést Abaújszolnok völgyébe. Itt egy faluszéli ház kerítésén találjuk a pecsétet rejtő dobozkát. Gyorsan továbbhaladva, Nyéstán, valamint több domborulaton is keresztül haladunk, szép panorámákban gyönyörködve, mire elérjük Felsővadász egykoron szebb napokat is látott települését. Egy élelmiszerboltban találjuk a bélyegzőt. A falut elhagyva érünk ahhoz a kereszteződéshez, melyet GPS nélkül lehetetlenség megcsinálni, hiszen az addigi földútról balra letérést semmiféle jelzés, tábla nem mutatja számunkra. A legközelebbi felfestés pedig már csak a domb tetejét borító erdő mélyén álló fák törzsein található. Hosszabb erdős szakaszt követően ereszkedünk le Irota meseszép településére, mely egy rendezett üdülőtelepülés látványát kelti. Szépen felújított, sokszáz éves házak sorakoznak szűk utcáin. Innen ismét emelkedni kezdünk a következő magasabb domborulatra, ahonnan már a szakaszunk végéig, Rakacaszendig erdőben halad tovább utunk, ahol a kis település északi végében található vegyesbolt-kocsma kombó ajtaján találjuk a kéktúrabélyegzőt. A készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum BAZ-megye"-ben.

Boldogkőváralja-Alsócéce-Gibárt-Encs-Fancsal-Baktakék		2018.10.08. 20:17
Szakasz hossza: 23 km Időjárás: túlnyomóan napos, őszi idő. 15°C   Szakasz jelzettsége: gyengén jelzett szakasz, GPS erősen ajánlott   Szakasz jellege: végig nyílt terep, szelíd dombok, itt-ott sík vidék, nagyon kevés látnivalóval, monoton szakasz   Egyéni benyomások, tapasztalatok: Boldogkőváralaja várától indul utunk, ahol a várkapu belsejére szerelt dobozkában találjuk a pecsétet. Innen hosszú, egyhangú aszfaltút vezet minket az erősen leromlott állapotú vasútállomásra, ahonnan csak GPS segítségével találunk rá a földeken keresztülvezető kékre. Innen visszatekintve nagyon szép látvány nyílik a Zempléni-hegységre és az egyre távolabb feltűnő várra. Hamarosan megérkezünk Gibártra, miután átkeltünk a Hernád hídján. A kéktúra bélyegző a vízerőmű kerítésén található. A továbbiakban rendkívül egyhangúvá válik utunk, végig aszfaltúton haladva érjük el Encs városát. Keresztülhaladva a településen, Abaújdevecsert is érintve hagyuk el a viszonylag sík vidéket. Innen kezdődik a Cserehát számtalan dombvonulata, melyből az első domb tetején pazar kilátás nyílik ismét a Zemplénre, illetve láthatóvá válnak már a regéci vár romjai is. A dombon átkelve ereszkedünk le Fancsal községbe, ahol egy a falu sörözője rejti a kék pecsétet. Itt ismét felkapaszkodunk egy dombra, miközben egy hangulatos pincesoron haladunk keresztül. A domb túlsó oldalán már megkezdjük az ereszkedést Baktakék felé, ahol ismét egy söröző őrzi a szakaszunk lezárására szolgáló kéktúrabélyegzőt. A készült fotók megtekinthető a "Fényképalbum BAZ-megye"-ben.

Vágó - Csorva - Zákányszék - Aranka-hegy - Bordány - Zsombó - Bábadűlő - Szatymaz (AK134-135-136-137)		2018.09.26. 19:28
Szakasz hossza: 27,5 km   Időjárás: délelőtt borongós, esős, szeles, kb. 10°C-kal, délután ragyogó napsütés, erős széllel, 18°C-kal   Szakasz jelzettsége: gyengén jelzett szakasz, ritkák a táblák, felfestések, túraGPS, távcső ajánlott   Szakasz jellege: végig nyílt terep, nagyrészt aszfaltúton haladunk, jellemzője a szinte mindenütt feltűnő őszibarackos földek, monoton szakasz, nagyon kevés látnivalóval Egyéni tapasztalatok, benyomások: Ruzsa-Vágóról indul utunk, ahol egy élelmiszerbolt-dohánybolt-kocsma kombináció is található, készleteink feltöltését szolgálva. Egy műúton vezet minket a kék. Nemsokára egy szépen felújított tanyasi iskola mellett haladunk el, majd ezt követően letérünk a műútról. A kiskunságra jellemző homokos talajon folytatjuk utunkat számtalan gyümölcsös, legfőképp barackos kertek, földek mellett, ami szinte egész szakaszunkon uralkodó növénykultúra, hirdetve a környék baracktermelő "nagyhatalmi" voltát. Bő két óra elteltével érkezünk meg Zákányszék takaros kis településére, ahol egyből szembetűnik a község tiszta, rendezett, szemnek nagyon kellemes látványa. Feltűnően sok újépítésű ház található itt, tanúskodva a falu biztos jövőképéről. A Texas Pizzériában pecsételünk igazolófüzetünkbe, mellyel szemben áll egy nagyon szép katolikus templom is. Innen már folyamatosan forgalmas aszfaltúton haladunk egészen Bordányig, ahol a Viking Sörözőben találjuk a kéktúra bélyegzőt. A településen nem sok látnivaló akad egy, a zákányszékihez hasonló szépségű templomon kívül. A falut elhagyva ismét rátérünk egy homokos dűlőútra, ismét gyümölcsösök mellett elhaladva. Kb. 1 órás menet után át is érünk következő érintési pontunkra, Zsombó takaros, tiszta, nyüzsgő kis településére, ahol a főutcán található Jóbarát Vendéglőben tudunk pecsételni. A község a környéket uraló zsombékos területekről kapta a nevét, melyeknek egyikén, a zsombói őszsombékoson keresztül is vezet a kéktúra, különleges növénytársulásait bemutatva az errejáróknak. Innen ismét aszfaltúton haladva, néhány kilométer után, egy felüljárón keresztezzük az M5-ös autópálya vonalát is. Kb. 15 perc után érkezünk Szatymaz hangulatos, tiszta, rendezett településére, ahol a vasútállomás várójába lépve beütjük igazolófüzetünkbe a szakasz lezárására szolgáló kéktúra pecsétet.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk