Időjárás: szikrázó, tavaszi napsütés, 20°C

 

Szakasz jelzettsége: jól követhető jelzések

 

Szakasz jellege: változatos, erdős dombok, kaszálók, rétek váltogatják egymást, hosszan elnyúló emelkedések, ereszkedések, 901m összemelkedés

 

Egyéni tapasztalatok, benyomások: Kisgyónról indul utunk(pecsételőhely), eleinte aszfalton haladunk, majd letér a kék az erdőbe és erőteljesen emelkedni kezd, egészen 460m-es magasságig. Útközben hatalmas medvehagymamezőkre leszünk figyelmesek, melyek a bükkösök alját borítják. Nem győz betelni a szemünk a látványtól, miközben enyhe hagymaillat is terjeng a levegőben. Különleges jelenség. Kb. félúton Tés felé találjuk a Hamuházat, mely kiváló hely pihenésre, akár éjjeli bivakolásra, tűzgyújtásra, étkezésre, illetve nem messze található a Csikling-vár romjai, bár ezek valójában már csak megmaradt földsáncok. Néhány km megtétele, és Csőszpusztán való pecsételés után érünk Tés aprócska településére, ahol az útmenti bisztróba érdemes betérni egy Capuccinóra, vagy valamit harapni, kellemes kiülős, teraszos vendéglátóhely. A települést északi irányban elhagyva erőteljes ereszkedésbe kezdünk, 200m-t süllyedve Jásd csendes településéig, ahol egy vegyesbolt kerítésére rögzítve találjuk a kéktúrabélyegző aludobozkáját. Szintben haladunk tovább szép tisztások, kaszálók, réteken keresztül, ahol, ha szerencsénk van megpillanthatjuk a Mo.-on rendkívül ritkának számító Bíboros Kosbor lila virágkölteményeit. Egy patak partján haladva lassan meg is érkezünk a környék egyik legnevezetesebb látnivalójához, a Római-fürdő sziklás szurdokába. Monumentális sziklafolyosóban hömpölyög alá a Gaja-patak vize, a felső végén egy dupla vízesést is létrehozva. Számos ösvény szolgál a szurdok felfedezéséhez, érdemes alaposan körbejárni, minden szemszögből megcsodálni ezt a páratlan természeti szépséget. Arra mindenképp számítsunk, hogy nem leszünk egyedül, nagyon sok látogató keresi fel a szurdokot. A Római-fürdőt elhagyva ismét emelkedni kezdünk km-eken át Bakonynánáig, ahol egy pihenőnél találjuk a kéktúrabélyegző dobozkáját egy oszlopra erősítve. Némi szusszanás után nyugati irányban hagyjuk el a települést aszfaltúton haladva, majd északi irányban térünk ismét vissza az erdei ösvényre, mely folyamatosan emelkedik sok-sok km-en keresztül, míg végre, viszonylag eseménytelen szakaszunk után elérjük Nagyesztergár szép fekvésű települését, mely tulajdonképpen egy domb tetején terül el. Itt ismét nyugati irányba fordulva már végig forgalmas aszfaltúton ereszkedünk le Zirc csodaszép városába. Már messziről feltűnik az Apátság kettős tornya. A zirci vasútállomás peronján zárjuk szakaszunkat a falra szerelt kéktúrapecséttel bélyegezve igazolófüzetünkbe. A fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Veszprém-megye)"-ben.