Időjárás: változóan felhős, túlnyomóan napos, tavaszi idő, 18°C

 

Szakasz jelzettsége: kiválóan követhető jelzések

 

Szakasz jellege: változatos, túlnyomóan erdős szakasz, elnyújtott emelkedőkkel, ereszkedőkkel, 557m összemelkedéssel, az utolsó 1/3 kaszálók, rétek, repceföldek mentén vezet, minimális szintkülönbséggel

 

Egyéni tapasztalatok, benyomások: Gántról indul utunk(pecsételő dobozka a Vértes Vendéglő ablakában), egy ideig a hangulatos kis település szűk utcácskáin, majd kaszálók, rétek mentén, ahol tavasszal százszám virít üdesárga színével a Tavaszi Hérics. Nemsokára betérünk a Vértes rengetegeibe is, ahol csodás völgyek mentén, hatalmas bükkök között emelkedünk mind magasabbra. Több helyen érdemes megállni, a sziklapermeken gyönyörködni a kilátásban(Géza-pihenő). A zsengezöld madárdalos erdőben hosszan kanyarogva érkezünk meg a Vár-völgybe, ahonnan érdemes letérni a kékről és a kék L-en felkapszkodni a rendkívűl meredek, de falépcsőkkel ellátott várhegy oldalán, így egyenesen a csókakői Vár bejáratánál találjuk magunkat. A Vár látogatása ingyenes, nagyon szép panoráma nyílik bástyáiról a Keleti-Bakony szelíden kéklő hullámaira és déli irányban Székesfehérvár távoli épületrengetegeire. Leereszkedve a várból egy parkolóban csatlakozunk újra a kékhez, ahol egy oszlopra rögzítve meg is találjuk a kéktúrabélyegző aludobozkáját. Nyugati irányban ereszkedünk tovább az aprócska település csendes utcácskáin, majd délnyugati irányban hagyjuk el a települést szántók mellett haladva, átkelve a rendkívül forgalmas 81-es úton, majd káprázatosan sárgálló repce földek mentén érkezünk meg Bodajk rendezett, csendes, hangulatos településére, ahol a Fenyő büfében meg is találjuk a kéktúra bélyegző aludobozkáját, lezárva ezzel szakaszunkat, búcsút intve a Vértesnek. A fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Komárom-Esztergom-megye)"-ben.