|
Szakasz hossza: 23 km
Időjárás: 12°C, tiszta, koratavaszi idő, ragyogó napsütéssel
Szakasz jelzettsége: az út nagy részén jól jelzett szakasz, Árpádhalom-Gádoros között gyérülnek a jelzések, GPS, távcső ajánlott
Szakasz jellege: nagyon szép, változatos terep, vízparti, erdős, pusztai szakaszok váltják egymást
Egyéni tapsztalatok, benyomások: Ótompahátról indul utunk, ahol a kék itt keletnek fordul egy forgalmas főút mentén egy kerékpár úton haladva, Nagymágocs irányába. Kb. 2 km után végre eltávolodunk a zajos főúttól északi irányban egy hangulatos erdő szélén(érdemes egy-két csapáson, ösvényen betérni a sűrűbe), földúton folytatva tovább utunkat. Később egyébként a jelzés is beterel az erdőbe, így nyugati irányból közelíthetjük meg Nagymágocs település méltán nevezetes kastélyát, mely a 18 sz. vége óta a Károlyiak keze alatt virágzott. A kastélykert kapujánál taláható portaépületben őrzik a kéktúra bélyegzőt(ottjártamkor nagyon készségesek és segítőkészek voltak). Pecsételés után, belépve a kapun szépen gondozott parkban közeledünk a kastély monumentális, jó állapotban megmaradt főépülete felé. Napjainkban szociális otthon működik benne, az egykori berendezését pedig több múzeumban őrzik az ország különböző pontjain, ezért meg kell elégednünk a külső szemlélésével. Az épületet megkerülve egy hangulatos tó partjára érünk, mely a kastélypark része, csónakházzal, filagóriával, szobrokkal, szökőkúttal, hatalmas famatuzsálemekkel, horgászati, csónakázási lehetőséggel, akár egy szabadidőkomplexum. A korabeli pompától megrészegülve, nehéz szívvel hagyjuk magunk mögött a nagymágocsi kastély hatalmas területét, betérve a takaros kis település központjába, ahol több boltban is lehetőségünk nyílik készleteink feltöltésére. Keletei irányban hagyjuk el Nagymágocsot, néhány kilométeren át aszfalton haladva, melyről a Szendrei-majornál(Petőfi Sándor egykori apósa után kapta nevét, aki a Károlyiaknak volt jószágkormányzója a 19. sz.-ban Nagymágocson) térünk le ismét keleti irányban, egy földúton tovább haladva. A táj képe innen kissé megváltozik, kissebb dombokkal, emelkedőkkel, ereszkedőkkel tarkítva, majd egy akácerdőn keresztülhaladva. Szinte lépten-nyomon figyelmesek lehetünk kisebb-nagyobb őzcsapatra, mezei nyulakra, itt-ott felröppenő fácánokra a vadban szemmel láthatóan gazdag vidéken. Az erdőfoltot elhagyva érkezünk meg Árpádhalom kicsiny településére, melynek főutcájáról letérve, egy parkon keresztül jutunk a Károlyi-Berchtold kastély (nagymágocsi testvéréhez képest aprócska, de nem kevésbé hangulatos) épületéhez, mely napjainkban könyvtárnak és művelődési háznak ad otthont. A kastély parkjában még egy hatalmas turulszobrot is találunk, valamint egy Árpád vezért ábrázoló mellszobrot. A község vegyesboltja őrzi a kéktúrapecsétet(belül, így a bélyegzés nyitvatartásfüggő!!!). Mielőtt továbbindulnánk, érdemes tenni egy kb. 1 km-es kitérőt keleti irányban, az Orosháza felé vezető műúton, ahol nemsokára egy méretes kiemelkedésre, dombra lehetünk figyelmesek, a tetején egy érdekes alakú építménnyel, melyet Életfának neveznek a helyiek és ahol ünnepeiket is tartják. A legenda szerint, ezen domb tetején vert szállást Árpád vezér, a későbbi Ópusztaszer felé haladva népével. Szép kilátás nyílik a tetejéről a környékre! A településre visszatérve, északi irányba fordít minket a kék, túránk utolsó szakaszán Gádoros felé. A korábbiakhoz képest már viszonylag eseménytelen úton, gabonatáblák közt, dűlőutakon haladva érjük el a Gádorosra bevezető forgalmas műutat, mely elvezet minket túraszakaszunk utolsó bélyegzőpontjára, a Trófea-sörözőbe. A túrán készült fotók megtekinthetők a "Fényképalbum(Csongrád-megyében)" Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
